A Zemplén vármegyei Királyhelmecet gyakran csak Helmecként említik a források. Nevével, Helmech, Helmuch, Helmeche alakban találkozhatunk először egy 1214-re keltezett leleszi oklevélben. Királyhelmec környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt, keleti szláv népcsoport élt itt. A honfoglaló magyarok a Bodrogközben talált lakosságot adófizetésre és egyéb szolgálatokra kötelezték. Írásos dokumentumok igazolják, hogy Királyhelmecen már a 14. század elején állt templom. Évszázadokkal később, a reformációt követően a lakosság szinte teljes egészében reformátussá lett; 1612-től kezdődően már anyaegyházközségről lehet beszélni. 1629-ben a vizitációt végző Miskolczi Csulyak István egy jelentésében református templomról tesz említést, amely feltehetően a jelenlegi római katolikus templomépület lehetett. Az ellenreformáció erősödésével 1671-ben a katolikusok végleg visszaszerezték a templomot. Az első, kőből készült református épületet – a most meglévő templom elődjét – 1787-ben szentelték fel. Csakhamar szűknek bizonyult, ezért 1863-ban kibővítették és toronnyal is ellátták. Nem egészen 30 év múlva, 1892 és 1893 között újabb átalakítás következett, ugyanekkor a falakat neogótikus stílusú épületelemekkel díszítették. A legutóbbi teljes rekonstrukcióra, amelynek során a templom mai képe kialakult, 1923-ban került sor. A mesteremberek olyan jó minőségű munkát végeztek, hogy a templom belső festése 74 éven át egyáltalán nem szorult javításra. Az orgonát 1908-ban építette Európa egyik neves, pécsi orgonaépítő cége, Angster József és Fia. A római katolikus templomot a Szentlélek tiszteletére szentelték fel, a város központjában áll, eredetileg egyhajós plébániatemplomnak épült. Mai állapotában poligonális (sokszögletű) bevégződésű presbitériummal, hozzáépített sekrestyével, és egy beépített toronnyal rendelkezik. Barokkos stílusjegyeit a 18. században nyerte el. Jelentősebb felújításon az 1960-as években esett át; 1963-ban nemzeti kulturális műemlékké nyilvánították. Belső terének rekonstrukciójára 2012–2013-ban került sor. A református templom egy évtizeddel a türelmi rendelet után épült, 1787-ben. 1900-ban neogótikus stílusban átépítették, a belső teret karzattal és orgona-kórussal bővítették, a falak is neogótikus díszítést kaptak. A templomhoz vezető út mentén megpillanthatjuk Lorántffy Zsuzsannának, I. Rákóczi György özvegyének reneszánsz kastélyát, amelynek kapubejáratán ma is látható a Rákóczi és a Lorántffy család címere. Az épületben jelenleg Művészeti Alapiskola működik. Királyhelmecen született Helmeczy Mihály (1788–1852) író, nyelvújító. Eredeti neve Bierbrauer volt, ezt Serfőzőre magyarosította, majd Kazinczy Ferenc tanácsára Helmeczyre változtatta. Helmeczy 1804-ben belépett a piarista rendbe, a melyet 1809-ben elhagyott és polgári pályára lépett. Királyhemecen élt közel 15 éven át Mécs László (1895–1978) pap költő. Mécs 1914-ben csatlakozott a premontrei rendhez. 1918-ban pappá, majd kanonokká szentelték fel. 1920-tól 1944-ig Nagykaposon és Királyhelmecen teljesített plébánosi szolgálatot. A városban két emléktábla és 2011 óta szobor is őrzi emlékét, amelyet a róla elnevezett utcában avattak fel. Kapcsolat Város honlapja: https://kralovskychlmec.org/language/hu/ Református templom Cím: Kostolný rad 319, 077 01 Királyhelmec https://www.facebook.com/KiralyhelmeciReformatusEgyhazkozseg/ Görögkatolikus templom Cím: Jozefa Mailátha 2, 077 01 Királyhelmec Telefon: +421 905 223 435 https://www.facebook.com/gorogkatolikusegyhaz.kiralyhelmeciegyhazkozseg/ Katolikus templom Cím: Hlavná 802, 077 01 Királyhelmec Telefon: +421 903 715 03