A falu egykor Boldogkő várához tartozott; nevének első része is erre utal. Első említésével Újfalu-ként találkozunk egy 1388-ban keletkezett okiratban. Az elnevezés arra utal, hogy a környező településekhez képest újabb alapításúnak tekintették. A község és környéke, az Árpád-korban királyi birtok volt. Egy 14. századi oklevél szerint a falut Zsigmond király Boldogkő várával együtt a Czudar-családnak adta zálogba. A birtokosok, akik elég gyakran váltották egymást, egyben a vár urai is voltak. A falutól északkeletre, egy hazánkban természeti ritkaságnak számító, különös földtani képződményt láthatunk. Ez a köves terület egy vulkánkitörés nyomán úgy jött létre, hogy a mostani Nagy-Korsós-hegyről 13 millió évvel ezelőtt lefolyt andezit láva mozaikos formában megszilárdulva lerakódott, kihűlt, majd a feltörő gázok és egyéb eróziós folyamatok következtében többmázsás tömbökre hasadt. Ma valóságos kőtengernek látjuk. A kőtenger közvetlen közelében, egy magas helyen, 1825-ben építették fel a falu római katolikus templomát.